Reményeim sajnos ezidáig nem valósultak meg. Újabb fejlemény az ügyben, hogy az ügyészség sikkasztás bűntette miatt vádat emelt.

A rendőrségi feljelentésre megérkezett a válasz. Viszonylag gyorsak voltak, nem számítottam rá ilyen hamar.

Tegnap elutaztam Ráckevére, kihallgattak. Elmondtam mindent részletesen. Nem igértek gyors ügyintézést, nem igértek csodát sem, de legalább valami elindult.

Benéztem az ügyvédnőhöz, aki megintcsak lelombozott. Azt hiszem nem ő a megfelelő ember a számomra, semmi mást nem tud mondani, csak azt, hogy nagyon sajnálja és örüljek, ha nekem nem kell fizetnem.

Jártam az ingatlanközvetítőnél is, elbeszélgettünk. Felhívtunk egy fickót, aki szintén kapcsolatban áll ezzel a társasággal, az mondta neki is igérgetnek és most 15-ig kértek haladékot, mert sikerült kölcsönhöz jutniuk, amiből fedezni tudják a tartozásukat. Kíváncsiságból megcsörgettem a vállalkozót, persze nem vette fel a telefont. Nem is lepődtem meg rajta. Azon viszont igen, hogy hazafelé jövet visszahívott. Volt sok-sok magyarázkodás, meg bocsánatkérés, majd végül nekem is előadta a történetét, miszerint kölcsönhöz jut, amiből mindenkinek ki tudja fizetni a tartozását. Talán tényleg elindul valami.

Hosszú ideje nem voltam erre, azért sem mert nem nagyon volt semmi fejlemény. Mostanáig.

Megtettem a rendőrségi feljelentést, immáron írásban, ugyanis ez sem olyan egyszerű ám mint gondoltam. Átszeltem a fél országot, dacoltam köddel ... (ja ez nem az, bocs!). Szóval átutaztam a fél országon, hogy a helyi rendőrségem tegyem meg a feljelentést, sajnos nem jártam sikerrel. Nem volt már korán, úgy 3 óra tájban járhatott az idő, amikor egy morcos, egyenruhás hölgy, enyhén bosszús tekintettel beinvitált egy szellősen berendezetzt irodába, hogy adjam elő a gondomat. Tapasztalatom a rendőrséggel most sem nagyon dőlt meg, bármiért is mész oda, úgy érzed te vagy a tettes! Huhhh ... Előadtam mi is történt velem az utóbbi 1,5 év során, majd miután "lelkesen" meghallgatott,  belekukantott az előterjesztett iratokba is. Ezután hosszú csend. Csak az egér kattogását lehetett hallani, egyszer-egyszer súrlódás kíséretében, ahogy rángatta szegény jószágot az asztalon. El sem tudom képzelni mi történhetett a monitoron. Felrémlettek bennem a munkahelyem képei, ahogyan egy egyszerű probléma adminisztrálásához 1,5 óráig kell kattintgatni a gépen, hogy azt minden követelménynek megfelelően rögzíteni tudjam az ellenőrző szerv megelégedésére. Először azt hittem a rendfenntartó szervhez is eljutott ez a fajta könyvelése az eseményeknek, majd egy idő után kicsit gyanússá vált a dolog és azon filóztam pasziánszozik, vagy fekete özvegyet játszik-e. Végül a hölgy felemelte a telefont. Nem hiába, ugyanis a vonal másik végén jelentkezett is valaki. Döbbenten hallgattam a tárcsázás okát:

- Te értessz valamit a számítógéphez?

........

- Nem csinál semmit!

.........

- Gyere nézd már meg, mert addig nem tudok dolgozni.

És letette. Pár percig még üldögéltünk, hallgattuk a csendet. Rendünk éber őre megunva az ücsörgést végül felállt, közölte, hogy a gép elromlott és amíg nem csinálják meg nem tehet értem semmit - biztosan az az egy számítógép volt az egész kapitányságon. Már értem miért hallani mindíg, hogy anyagi gondokkal küszködnek.

Sokatmondóan sóhajtottam, és indultam is kifelé. Mielőtt kiléptem volna az ajtón még megnyugtatásul elmondta, hogy arra számítanom kell, hogy 3 kihallgatás van előttem, majd csak utána tudnak újra elem foglalkozni. HIrtelen lepergett a napom fennmaradó része. Összekuporodva ülök a kényelmetlen széken, kezemmel támasztva a fejem... a sötétség már leszállt ... kedvesemmel egymást támasztjuk, le ne essünk alvás közben ...

Megráztam magam, ehhez nem volt sok kedvem, ráadásul még haza is kellett jutnom úgy 220 kilóméternyire az intézménytől. Udvariasan megkérdeztem hát van-e más módja a feljelentés megtételének, esetleg elindíthatom-e máshonnan, mert nem a szomszéd utcából szaladtam át.

Lehet ezzel kezdett volna kezdeni a dolgot, mert kedvesség és együttérzés suhant át az arcán és már-már majdnem kedvesen ecsetelte a lehetőségeket.

Megfogadtam és ajánlott levélben feladtam a feljelentésemet, csatolva minden mellékletét az ügynek. Végre beindult valami ezzel kapcsolatban is. A változatosság kedvéért most várunk.

Az ügyvédi felszólítóra jelentkezett egy ügyvéd, még kért egy kis haladékot. Kedves, már 5 hónapja várok a pénzemre. Az ügyvédnő kérte, hogy írásban küldje el, hogy mégis mennyi haladékot szeretnének és miből szeretnék kifizetni a követelésünket.

Tegnap elmentem az ügyvédhez végre. Első lépésben kimegy a kivitelezőnek az ügyvédi felszólító levél, és ha nem reagál rá, akkor rendőrségi feljelentés lesz a dologból.

Beszéltünk az ingatlanközvetítővel is, akin keresztül eljutottam ezekhez a kivitelezőkhöz, az ő tudomása szerint kb. 19 milliós tartozásuk van összesen be nem fejezett, vagy el sem kezdett munkák után. Sajnos nem tudott túl bíztató dolgokat mondani az ügyvédnő, minden azon múlik mit fog reagálni a kivitelező, és mennyire vagyunk helyzeti előnyben a többiekkel szemben. Szerencsés lehet, ha mi vagyunk az elsők, akik jogi útra terelik a dolgot.

Végleg betelt a pohár. A kivitelező ismét eltünt, nem veszi fel a telefont, emailre, sms-re nem válaszol. Gerinctelen társaság.

Megegyeztünk, hogy megírjuk a szeződésbontást és eljönnek hozzám aláírni. Pár napig még voltak kifogások miért is nem tudnak jönni, végül úgy döntöttek inkább nem veszik fel a telefont sem.

A békés megoldás minden igyekezetem ellenére tarthatatlan lett. Holnapra kértem időpontot az ügyvédhez, innentől már jogi úton folytatjuk.

A mai napra ígérték, hogy átküldik mailben a szerződés felbontásáról szóló dokumentumot. A napból kb. 18 perc van még hátra, de eddig még nem érkezett meg. Meddig képes még egy ember hazudni? Ez most igazán nem egy nagy dolog, csak egy egyszerű World doksit kellene megírni és eljüldeni. Nagyon kezdek belefáradni.

Régen írtam már ide, mert azóta sem halad sajnos a dolog. Változatlanul csak ígéreteket kapok, legutóbb ismét 6 hétről beszélt a kivitelező. Ez már sok! A feltételek szigorodnak mindenfelé, egyre nehezebb hitelhez is jutni, arról nem is beszélve, hogy sorra veszik el a lakásvásárláshoz kapható kedvezményeket, támogatásokat.

Az idő csak megy, és ahoz képest, hogy nekem már decemberben be kellett volna költöznöm az új házamba, még mindig albérletet fizetek, jelenleg nemhogy lakásom, de pénzem sincs, hiszen mindet beleöltem az épülő házba. Ami ugye nemhogy nem épül, de a telek sincs meg.

Hét elején azt az ígéretet kaptam, hogy megküldik a hivatalos levelet a szerződés felbontásáról. Ez sem érkezett még meg. Elfogyott a türelmem. Mostmár az ügyvéd következik.

Ma is próbáltam hívni a kivitelezőt, mint szinte minden nap, persze nem vette fel. Legalábbis az, akivel kapcsolatban voltam az nem. Megpróbáltam hát a másikat, aki csodák-csodája felvette. Rögtön tudta is, hogy ki vagyok és nem győzött hálálkodni, hogy ilyen türelmes voltam és nem duplacsövűvel estem a leggyengébb pontjának.

Felvázolta a helyzetet, miszerint rendbetették a cég ügyeit és a bank utalására várnak, remélhetőleg a jövő hétre az is meg fog történni, és akkor visszakapom végre a pénzemet.

Alig várom már, hogy a számlámon legyen a pénz és végre elindíthassam a kiszemelt ház adás-vételét, valamint a hitelkérelmet hozzá.

A kivitelező ismét eltünt, a telefont nem veszi fel, sms-re nem válaszol. Az idő pedig csak megy és nekem is be kell számolnom a fejleményekről a családomnak. Így nem nagyon tudok mit mondani. Úgy tűnik jogi útra kell terelnem a dolgot, hogy valami történjen végre.

Tegnap felhívott az ingatlanközvetítő. Kicsit meg is ijedtem, azt hittem azért hív, mert eladták a házat. Megnyugodtam, mikor közölte, hogy csak érdeklődik, mire jutottam a kivitelezővel. Elmeséltem neki a történetet, hogy már a bizalmam elég erősen megcsappant, mert igérgetnek és nem elég, hogy nem tartják be, de el is tünnek hosszabb-rövidebb időre, egyszerűen nem veszik fel a telefont. Már komolyan fontolóra vettem, hogy ügyvéddel fogok odaállítani. Egy hivatalos írásbeli figyelmeztető semmiképp nem ártana szerinte sem. Azzal búcsúztunk el, hogy megpróbálja elérni őket ő is, és szól az érdekemben.

Nem telt bele 1 óra, hívott is a kivitelező. Semmi konkrétumot nem tudott mondani, csak mentegetőzött különféle ürügyekkel. Elregéltem neki is a gondjaimat, ismételten felvázoltam a helyzetemet, kihangsúlyozva, hogy ezt már nem először hallja. Elég paprikás hangulatban beszéltem vele a telefonban, elmondtam milyen következményei vannak/lehetnek a hozzáállásuknak, remélem valamilyen eredménye lesz mostmár a dolognak.

Ma végre tudtam beszélni a kivitelezővel. Sokra nem jutottunk, elmondtam neki a gondomat, és biztosítottam afelől, hogy ha nem változik a helyzet, vagyis továbbra is eltűnöget, és nem kapom meg a pénzemet, akkor lépni fogok.

Igyekszem a dolgot békés úton megoldani, ha nagyon felhergelnek tudok más "nyelven" is beszélni.

Igéretet kaptam, hogy ma este 6 órakor tájékoztat telefonon mit is sikerült intéznie az ügyemben. Meglátjuk betartja-e.

2 napja próbálom hívni a kivitelezőt, mit tud mondani a pénzem visszafizetéséről. A telefon kicsöng - néha foglalt, vagyis van valaki a vonal másik végén - hosszú-hosszú ideig válasz nélkül.

Hívtam az ingatlanost is, többünknek is tetszik már a ház, szerencsére még senki nem tett le foglalót.

Az egyik banki kapcsolatom azt nyilatkozta, hogy a hitel megoldható. Jó hír:)

Ma kidühöngtem magam, pedig alapjában véve elég nyugis vagyok. Bementem a Közüzemi Kft-hez a vízdíj miatt és megérdeklődtem, mégis hogy képzelik, hogyan fizessek, ha sem számlát, sem csekket nem kapok, csak 6 hónap után egy fenyegető sajtcetlit, amire rákanyarítanak minden egyéb részletezés nélkül egy számot, hogy ennyivel tartozom. Az ügyintéző közölte velem, hogy takarékossági okokból nem küldenek csekket, díjbeszedő jár délután 4 óra után (délután 2-kor találkozott vele a gyerek, de ha 4-kor megy akkor sem vagyok itthon még, mert leghamarabb is 6 óra, mire hazaérek), és bedob értesítőt a postaládába. Ez eddig sajnos nem sikerült neki, biztosan éppen kifogyott a tolla, vagy takarékossági okokból nem volt nála papír, amit bedobhasson.

Végül kicsikartam tőlük egy számlaszámot, amire elutalhatom a vízdíjat, és érdeklődtem, hogy számlát esetleg mikor kaphatok, megint vegyek ki egy nap szabadságot, amikor bemegyek érte, esetleg minden 2. hónapban ismételjem meg ezt a műveletet, hogy egyáltalán megtudjam mennyit is kell fizetnem. Biztosítottak róla, hogy ha beérkezett a befizetés, akkor bedobják a számlát, valamint a továbbiakban a djíbeszedőnek is szólnak, hogy dobjon be értesítőt. Meglátjuk.

Némi magyarázatot érdemel a blog címe, ugyanis nem egészen passzol a témához.

Amikor regisztráltam, még úgy volt, hogy rönkházat fogok építeni. A telek és az építési engedély is megvolt. Aztán itt meg is torpant a dolog. Nehézségek adódtak a kivitelezővel és főként a banki hitelezéssel. Egyre többször szembesültem azzal, milyen nehéz egyedül, nőként egy ilyen vállalkozást végigvinni, és nekem nem volt senkim aki segített volna.

1 évvel ezelőtt megismerkedtem valakivel, aki komoly változásokat hozott az életemben. Minden téren! Messze voltunk egymástól, ő a fővárosban én pedig az alföld egy távoli részén, 220 km-re a fővárostól. A távolság akadályozta a kapcsolatunk alakulását - legalábbis akkor még azt hittem, ez az oka sokmindennek -, ezért úgy döntöttem közelebb próbálok lakáslehetőséget keresni hozzá.

A döntéshozatalban ő volt a legnagyobb húzóerő, de nem csak miatta határoztam így. 35 évig éltem Budapesten, ott is születtem, majd egy szép napon, besokallva a város nyüzsgésétől, az ott élő emberekből sugárzó negatív energiáktól, az álandó rohanástól és idegeskedéstől, úgy éreztem el kell vonulnom egy kisváros csendes világába. Így is történt. Nem egészen 1 hónap leforgása alatt le is költöztem szüleim szülővárosába. Itt kezdtem el újratervezni az életemet, élveztem a vidék nyugalmát, úgy tűnt akkor "hazaérkeztem". Ahogy telt az idő elkezdtek hiányozni helyek és emberek, akiket otthagytam. A barátaim, a szüleim, a testvérem, a kedvenc helyeim ... Visszafelé kezdett húzni egy láthatatlan zsinór, és a lökést végűl a szerelem adta meg.

Szüleim nagyon örültek ennek a hírnek, édesanyám nem örült, hogy vissza kell térnie szülőhelyére, megváltásként jött neki a bejelentés, hogy Pest közelében fogunk lakni - ugyanis a lakásvásárlás rájuk is épül, együtt fogunk költözni.

Interneten kértem ajánlatot az egyik brókercégtől hitel ügyében, tegnap meg is jött rá a válasz, amiben a következő állt. Az általam megvásárolni kívánt házra az én adataimmal 7.7 millió kölcsön vehető fel - ami nekem nem elég -, azonban ha szerzek egy adóstársat, aki legalább 80 ezres keresettel rendelkezik, akkor már 9.7 millió lehet a kölcsön - no ez már elég lenne. Honnan szakítsak le egy adóstársat? Ha lenne, akkor már eleve úgy érdeklődöm. A gyermekem még nem keresőképes, a szüleim már idősek. Adóstárs különben is tulajdonrészes lesz, amit nem szeretnék. Így ez a variáció kizárva, keresni kell valami más megoldást. Van még függőben bankos kapcsolat, meglátjuk ő mivel áll elő.

Közben mikor hazamentem várt egy "sajtcetli" a postaládában a Közüzemi Kft-től, miszerint vízdíj tartozásom van. Megnéztem a közüzemi számlákat, valóban a hidegvíz nem szerepel rajta már kb. fél éve, de eddig senki nem szólt, hogy fizetni kellene. Néha napján ugyan a gyermekem mondta, hogy járt itt egy ember aki vízdíjat szeretett volna beszedni, munkanapon du. 2 óra felé, a fél év alatt kb. 2 alkalommal. Ki a fene van olyankor otthon? Egészen eddig még egy sajtcetlit sem dobtak be, így csak hírből hallottam a dologról, tüzetesebben is csak most néztem utána, hogy mit is akarnak. A papíron viszont csak egy összeg áll, és fenyegetés, hogy ha nem rendezem 8 napon belül kizárnak a vízszolgáltatásból. A befizetést tegyem meg a pénztárukban. Mondanom sem kell talán, hogy pénztár olyankor van, amikor én is dolgozom - a sajtcetlire mellesleg nem sikerült ráírni a pénztári órákat -, ráadásul 20 km-re onnan, így nem is tudok átszaladni, szombaton természetesen ők nem dolgoznak, ma délben már telefonon sem lehetett a tisztelt szolgáltatót elérni, mert csak üzenetrögzítő válaszolt. Hogyan fizessek?

Kivitelező mentegetőzik, még nem tud fizetni. Mai telefonos beszélgetésünk szerint kb. 2 hét mire pénze lesz. Ez nagyon nem jó, mert nekem a házikómat le kellene foglalózni - persze addig úgysem fogom, amíg nem tudom, hogy hitelt is tudok felvenni rá, mert ugye bukom a foglalót, ha mégsem tudom megvenni, de ezt a kivitelezőnek nem kell tudnia:) Az viszont tény, hogy van más jelentkező is a házra, ugyan foglalót még ő sem tett le, valószinűleg hasonló okokból (bank), azonban ha ő a gyorsabb, és a kivitelező miatt bukom el a dolgot nagyon morcos leszek. És egy morcos oroszlántól az isten óvjon mindenkit! Személy szerint egy nagyon szelíd oroszlán vagyok, de nem végtelen a türelmem. Szorongatom tehát tovább őket.

A "jó" hírekre felbuzdulva ebédidőben kimentem a sarki számítástechnikai boltba, mert a headseteim felmondták a szolgáltatot. Jelenleg kettő van a gépbe dugva, mert az egyiknek a hangszórója, a másiknak a fejhallgatója nem jó. Elég kényelmetlen így:( Egy darabig még csak elment, de mostmár kezdett kissé nyűgössé válni ilyen felszereltséggel dolgozni otthon, bár ha belegondolok nem mindenki mondhatja el, hogy két haedsettel dolgozik;). A boltnak törzsvásárlója vagyok, ismerem az összes dolgozót. Az eladólánnyal nézegettük a választékot, és az egyiken felfedeztem azt a feliratot, hogy "állítható mikrofonnal". Gyorsan megnéztem a többit is, nem mindegyiken volt rajta. Kérdeztem, hogy vajon ezen mit értenek, mert józan paraszti ésszel végiggondolva mindegyiknek állítható a mikrofonja, ugyanis ha a fülem mellett felhajtva marad a mikrofon elég nehéz bele beszélni. Kibontottuk hát az egyiket, és próbáltunk rájönni a dolog nyitjára, de nem sikerült. Örök rejtély marad:O

A nap csúcspontja! Hazaérve a postaládában várt a távhőszámla. Még szerencse, hogy szokásommal ellentétben nem a lépcsőn felfelé baktatva bontottam ki, mert tuti, hogy legurultam volna. A csekken 48 ezer Ft állt. És ez már a támogatással csökkentett összeg. Egyébként 60 lenne. Egy 63nm-es lakásra. A múlt havi 22 ezerhez képest ez mennyi emelkedés is?????? Erről azért nem volt szó.

A ház csodás, a szerelem megvan. Csakhogy ez még így nem elég.

Eredetileg építkezés volt a terv, a telket ki is néztük, foglalót, előleget kifizettem. És itt meg is állt a dolog. Beütött a gazdasági válság, nehéz idők járnak az építőiparra. A telek nem lett megvásárolva, egy előszerződés alapján már december vége óta benn kellene laknom a házban, ennek ellenére még mindig albérletben tengetem napjaimat.

Külön örömként ért, hogy a város képviselő testülete megszavazta, hogy a távfűtés díját megemeljék 40%-al. Most, amikor máshol éppen csökkentik. Jó itt lakni:)

Tehát a pénzt vissza kell szerezni a kivitelezőtől, és SOS hadjáratot kell indítani hitel ügyben. Be is indítottam a folyamatot, az összes bankos kapcsolatot felhívtam és megpályáztattam a dolgot, aki a legkedvezőbb ajánlatot hozza az lesz a befutó. Nem egyszerű eset ebben a helyzetben, jellemző, hogy pont ilyenkor kell nekem is pénzügyi tranzakciókat kezdeményeznem. Ebben van a kihívás: pénzügyi válság idején, egyedülállóként, kevés önerővel, használt házra hitelt felvenni.

A kivitelező is piszkáltatik, legalább annyit adjon vissza nagyon sürgősen, hogy le tudjam a házat foglalózni.

Várom a válaszokat....

Szerelmes vagyok! Mégpedig egy házba. Nem új, nem csillog-villog, és nem a Rózsadomb tetején van. Egy 50 éves, vegyes falazatú ház, némi restaurálásra is szorul egy Pesthez közeli nagyközségben...mégis egy álom!